20 dec 19 pont – Erőforrás Alapú Gazdaság (KÖTELEZŐ)
Az Emberiseg.hu egyik legfontosabb témája az Erőforrás Alapú Gazdaság (továbbiakban EAG). Mi is az az erőforrás alapú gazdaság? Hogyan működik? Hogyan teremthető bőség, nem csupán egy szűk réteg, hanem a világ teljes lakossága számára? Egy mindenki számára jobb világ létrejöttéhez nem pénzre van szükség, hanem megfelelő erőforrásokra (úgy mint energia – és persze mellette technológia és nyersanyag) és emberi, társadalmi szándékra… De a legfontosabb az utóbbi. Amíg nem dönt úgy a társadalom nagyobbik hányada, hogy megváltoztatja a világot működtető rendszert, addig ez nem megvalósítható. az Emberiseg.hu 19 pontja is e köré az elképzelés köré épül.
AZ EAG a kereskedelem és a monetáris, profitorientált pénzrendszer helyett a létező erőforrásokat használja. A javak és a szolgáltatások elérhetők fizetőeszköz, hitel, csere vagy bármilyen nemű adósság vagy szolgaság nélkül. A fő irányvonala ennek a társadalmi tervezésnek az, hogy felszabadítsa az emberiséget az ismétlődő, e világi, önkényes, elfoglaltsági szerepektől, amelyek valódi fontosságot nem tartalmaznak a szociális fejlődés szempontjából. Ugyanakkor bátorítja az új ösztönző rendszereket, amik az önbeteljesülésre, oktatásra, társadalmi tudatosságra és kreativitásra koncentrálnak, ellentétben a felszínes és önző gazdagság céljaival, szegénységgel és hatalommal, amelyek ma uralkodnak.
Hogyan is épül fel, és működik az EAG? A következő filmrészlet egyértelműen és világosan mutatja be mindezt (Zeitgeist Moving Forward, 2011):
A Föld bőséges erőforrásokban, és az elavult módszereink a nyersanyagok elosztására a monetáris rendszeren keresztül már nem fontosak. Ráadásul nagyon rossz eredményekre vezet a túlélésünk szempontjából. A monetáris rendszert évezredekkel ezelőtt hozták létre a nagy szűkösség korszaka alatt. A kezdeti célja egy módszer volt arra, hogy elosszák a javakat és a szolgáltatásokat az elvégzett munkára alapozva. Egyáltalán nem kapcsolódik a javak és szolgáltatások létrehozásának valódi kapacitásával ezen a bolygón.
Van-e elegendő energiánk mindehhez? A következő filmrészlet egyértelműen és világosan mutatja be mindezt (Zeitgeist Addendum, 2008):
És hogy teljes legyen a kép, ebből adódik, hogy könnyedén felépíthetünk egy olyan társadalmat, amelyben nincs nélkülözés, nincsenek szűk érdekcsoportok, amelyek pusztán önmaguk javára teremtenek bőséget (bankok, spekulánsok, hamis politikusok, multinacionális cégek, stb.) Az előbbi két kisfilm megértése után talán már sokkal világosabban látszódhat, hogy a 19 pont miért valósítható meg, és miért van egyre nagyobb létjogosultsága:
A 19 pont írott változatban (forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthető):
Magyarországon és a világban egymást érik a demonstrációk és tüntetések. A legtöbbjük a fennálló politikai és gazdasági struktúrák ellen szól, amelyek magukba foglalják a korrupt politikusokat, azok pártjait, a pénzintézeteket és a világszerte kizsákmányolást folytató multinacionális cégeket. Nehezen körvonalazódik, hogy az emberek 99 százaléka mit is szeretne valójában, mert a történések még arról szólnak leginkább, hogy mit nem. Ez az út egyelőre nem vezet sehova, vagy ha vezet is, akkor a vak homályba. A legfontosabb az, hogy pontosan meg kell fogalmazni valamennyi követeléseket, és azt a közvélemény elé tárni. Sokkal könnyebb úgy mozgósítani az embereket, hogy tudjuk, mit akarunk, mint hogy csak azt skandáljuk, mit nem akarunk. Megfogalmazott, pontokba szedett elvek esetében az emberek egyértelműen állást foglalhatnak mellette, vagy ellenében.
Amíg a többség csak azért megy az utcára, hogy valami ellen emelje fel a szavát, a résen lévő számítók könnyedén az élére állhatnak, és elvihetik az eseményeket nem várt, más irányba. Ezt nyilván senki sem szeretné. Ennek a veszélyét látom a mostani megmozdulások esetében is. Magyarországon és a világban mindenütt.
Abban az esetben viszont, ha kristálytisztán meghatározott célok érdekében történik minden, nehéz félrevinni az ügyeket, mert aki kísérletet tenne erre, azonnal lelepleződik.
Magyarországon és a világ azon részén, ahol egyre erőteljesebbek a hatalommal szembeni fellépések, képviseleti demokrácia működik. Ebből kifolyólag két lehetőség van a hatalom birtoklóinak eltávolítására. Mert ugye azt senki nem képzeli, hogy önként lemondanának róla és távoznának. Az egyik lehetőség az erőszakos eltávolítás, amelyet a többség nem akar, még akkor sem, ha az elkeseredettség egyre nő. Senki nem szeretne vért az utcákon, bizonytalan szükségállapotot, és még bizonytalanabb végkimenetelt. Általános történelmi tapasztalat, hogy az ilyen jellegű forradalmak szinte sosem érték el valódi céljukat a múltban – valahogy mindig holtvágányra futottak.
A másik lehetőség, hogy vagy előrehozott választásokkal, vagy – sajnos megvárva 2014-et – a normál mederben haladva váltani le a hatalmon lévőket. Az előrehozott választások kiköveteléséhez nem elég pár ezer ember, nem elég pár százezer sem, mert azoktól a hatalom nem ijed meg. Ehhez több millió ember együttes akaratára lenne szükség. Magyarországon nem látom azt az összeszervező erőt, amely képes lenne milliókat megmozgatni a változás érdekében. Így, vagy úgy, de mindenképpen szükséges azokat az alapelveket lefektetni, hogy mi mellé szeretnénk odaállítani az embereket, hogy akaratukkal kifejezzék véleményüket. Felhívással fordulok valamennyi civil szervezet, demonstrációt szervező magánszemély, tenni akaró átlagember felé, hogy alakuljon ki egy széleskörű összefogás, és részleteket megvitató közös kommunikáció az alábbi elképzelések mentén.
Az alább feltüntetett – illetve a fenti videóban bemutatott pontokról az 1. Emberiseg.hu találkozón is beszélgettünk – ez a kezdet.
1. Az elmúlt 20 évben, vagy annál is régebben tevékenykedő teljes politikai elit eltávolítása a közéletből, ezen személyek teljes körű átvizsgálása, szükség esetén elszámoltatása és akár közügyektől való eltiltása.
2. A magyarországi pártrendszer teljes felszámolása, gazdasági háttérérdekek igényeit szolgáló párt- és egyéb tömörülések jövőbeni létrejöttének megakadályozása. Kizárólag visszahívható, egyéni képviselők delegálása az Országházba.
3. Közvetlen részvételi demokrácia gyors ütemű, de fokozatos bevezetése alanyi jogon járó ingyenes Internet hozzáférés biztosításával valamennyi állampolgár számára. Széles körű felelősségvállalás és felvilágosító oktatás.
4. Az átmeneti időszakra, és azt követően gazdasági- és egyéb szakértőkből álló ügyvivő kormány megbízása a zökkenőmentes mindennapi élet és átmenet biztosítására. Széles körű társadalmi és szakmai konszenzus.
5. Állampolgárok számára alanyi jogon járó juttatások mihamarabbi bevezetése lakhatás, alapszükségletű energia (víz, villany, fűtés) és tisztességes mennyiségű és minőségű élelmiszer tekintetében. Ezzel egyidejűleg az alanyi jogon járó egyéb alapjövedelmek bevezetésének részletes kidolgozása és fokozatos bevezetése.
6. A hazai fizetőeszköz teljes körű újbóli magyar közösségi felügyelet alá helyezése. A jelenleg kártékonyan és rosszul működő bankrendszer teljes átalakítása. Fokozatos és folyamatos áttérés elektronikus fizetőeszközre a korrupció és a bűnözés visszaszorításának érdekében. Államadósság kérdésének felülvizsgálata, esetleges eltörlése.
7. A profitszemléletű, szűk érdekeket kiszolgáló kapitalista gazdaság fokozatos átvezetése erőforrás alapú, hosszútávon fenntartható gazdaságba. Multinacionális, közösségellenes érdekek kizárása minden területen.
8. Korrupció száz százalékos felszámolása teljes körű nyilvánosság bevonásával. Döntési helyzetben lévő személyek folyamatos közösségi ellenőrzése. Titkosítások feloldása.
9. A hazai média teljes felülvizsgálata, mindenfajta háttérérdekek száműzése mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi vonalakról. Érték-alapú televíziózás és rádiózás működtetése. Színvonalas szórakoztatás előnyben részesítése a tömegbutítókkal szemben. Reklám-törvények szigorítása a korlátlan és értelmetlen fogyasztásösztönzés visszaszorításának érdekében.
10. Erőforrás alapon működő gazdaság szempontjából teljes körű munkahely-, és munkaerő-igény felmérés elkészítése. A technológiai munkanélküliségből származó hátrányok kiküszöbölése. Munkalehetőségektől független életszínvonal megtartás.
11. Magyarország fokozatos, de gyors energia-függetlenségének elérése megújuló technológiák, zöld energia és találmányok révén: geotermikus hőenergia, szélenergia, vízenergia, egyebek. Közösségi kézben lévő víz-, energia-, és földgazdálkodás. Helyi energia-termelés ösztönzése támogatásokkal falvak, családi házak, tanyák, lakótelepek, közintézmények esetében.
12. A közösségi közlekedés alanyi jogon való bizonyos fokú ingyenessé tétele, átfogó korszerűsítése. Az egyéni közlekedés teljes körű átszervezése környezetbarát technikák fokozatos bevezetésével.
13. A teljes oktatási- és nevelő rendszer ingyenessé tétele, ugyanakkor átszervezése használható tudás megszerzése irányában, felesleges diplomás-képzések leállítása. Preferált gyakorlati szakmák felértékelése, támogatása, ösztönzése. Új értékrendszer-szemlélet bevezetése a közösségi érdekek érdekében az egyéni érdekekkel szemben.
14. Teljes körű és ingyenes egészségügyi ellátás biztosítása alanyi jogon, nyugdíjas korúak teljes körű társadalmi ellátása. Gyógyszer-lobby kizárása, természetes gyógymódok és megelőzés ösztönzése. Teljes körű egészségügyi felmérés. Ingyenes és minimálisan kötelező tömegsport lehetőségek széleskörű megteremtése.
15. Lecsúszott társadalmi rétegek fokozatos felzárkóztatása, visszairányítása a társadalomba közösségek és civil szervezetek bevonásával.
16. Közösségek összefogásának erősítése, kaláka-rendszer felújítása és ösztönzése, vidéki letelepedés és közösségalakítás ösztönzése és elősegítése. Széles körű önrendelkezés.
17. Hosszú élettartamú eszközök és tárgyak gyártásának ösztönzése és támogatása. Tudatos újrahasznosítás minden területen. Tucat-kacatok fokozatos kiszorítása a mindennapokból. Hazai találmányok itthon tartása, megvalósítása, támogatása.
18. Hazai rendfenntartó erők szakmai irányítása, független bíróságok. Sorkötelesség újbóli bevezetése, amely közösségi szemléletre, természeti katasztrófák, egyéb vészhelyzetek esetére készíti fel a fiatalságot.
19. Nemzetközi kapcsolatok felülvizsgálata, az előnytelen Európai Uniós kötelezettségek újraértékelése, a NATO-val való kapcsolatunk átértékelése – teljes körű függetlenség szövetségben Európával és valamennyi nemzettel. Európai Közösség új alapelveinek kidolgozása. Kisebbségi és helyi közösségek önrendelkezésének teljes körű támogatása központosított érdekekkel szemben.
Egy program akkor érthető mindenki számára, ha tömör és frappáns. A megvalósítás részleteinek kidolgozása valamennyiünk feladata. Csak az fogja rá, hogy mindez megvalósíthatatlan utópia, aki megpróbálta megvalósítani, de nem sikerült neki. Lehetetlen nem létezik! Hogyan? Úgy, hogy mindannyian akarjuk!
A logikus gondolkodás az ipari termelési módszereket a következőképpen bontaná ki a tudományos módszertanra alapozva:
1. lépés: Térképezzük fel a bolygó erőforrásait.
Mint ahogy arról az előző fejezetben is szó volt, nagyon fontos ismernünk, hogy mivel is rendelkezünk ezen a bolygón, amit aztán lefordíthatunk arra, hogy mik is aztán a lehetőségeink. Ezzel az információval, az ipari termelést mindig úgy tudjuk alakítani, hogy az kompenzáljon bármilyen felmerülő hiányt, továbbá biztosítsa a nyersanyagok matematikailag leghelyesebb elosztását, az elérhetőségre és a legjelentősebb felhasználásra alapozva.
Bármely ritka nyersanyag esetében azonnal alternatívák és cserelehetőségek után kell nézni. Ezt a tudatosságot egy valósidejű elektronikai visszajelző rendszerrel érhetjük el, ami minden forrásra kiterjed a bolygón. Az adatok egy központi számítógépes adatbázisba gyűlnének össze, ez a rendszer figyelne minden növekvő hiányt vagy problémát. Ez az ötlet a világ erőforrásainak folyamatos figyeléséről egyáltalán nem távoli, ha nagyon összetettnek is hangzik. Jelenleg az Egyesült Államok hadserege és a Pentagon már most használ műholdakat és óceáni megfigyelő rendszereket védelmi célokból. Ezeket az eszközöket egyszerűen átalakíthatnánk a környezet, mintsem az emberek megfigyelésének céljára.
2. lépés: Döntsük el, hogy mit szükséges termelnünk.
Mire van szükségünk? Ez egy nagyon lényeges kérdés, azonkívül, hogy élelemre, vízre és lakhelyre, a legtöbbeknek manapság fogalmuk sincs igazából mit akarnak vagy mire van szükségük, mivel sosem tájékoztatták őket a technológia valódi állásáról. Amire szerintünk szükségünk van, az a közvetlen eredménye a társadalom tudatosságának a technológiai fejlődésről. Például egy embernek 300 évvel ezelőtt lehet, hogy egy tűre és cérnára lett volna szüksége, hogy megfoltozzon egy elszakadt inget. Manapság, inkább egy elektromos varrógépre lenne szüksége. De igazából egy olyan inganyagra lenne ami nehezen szakad el, vagy egyáltalán nem. Egy olyan személynek akinek poros az otthona azt gondolhatná, „szükségem van egy porszívóra”. Biztos benne? Lehet, hogy amire tulajdonképpen szüksége lenne, az egy háztartási nyomásszabályzó rendszer, ami nem engedi a port bejutni, vagy fel van szerelve olyan elektrosztatikus légszűrőkkel amik kiszűrik a port a levegőből és elpusztítják a benne található baktériumokat. Más szavakkal, ha kritikus szemmel elkezdjük vizsgálni azt, hogy mit tartunk szükségesnek az anyagi értelemben, észrevehetjük, hogy a szükségletek mindig is változóban voltak. A tudomány és a technológia határozzák meg az ember használati szükségleteit, és ezért minden terméknek a lehető legfejlettebbnek kell lennie. A jelenlegi monetáris rendszerünknek, ami ócska, elavult termékeket gyárt csak azért, hogy az ipart és a gazdaságot működésben tartsa, nincs meg a képessége, érdeke számunkra legyártani a
legmodernebb eszközöket. Ez azért van, mert a legyártott termékeknek a legnagyobb többsége nem is létezhetne, ha az ipar arra koncentrálna, hogy a társadalom szükségleteit a legjobban szolgálja.
3. lépés: Optimalizáljuk a termelési módszereket | maximalizáljuk a termékek élettartamát.
Ha egy íróasztalt akarnék építeni magamnak, arra törekednék, hogy ez az íróasztal addig tartson ki, ameddig csak lehetséges. Ennek így volna értelme, igaz? Ha az íróasztal tönkremenne, az azt jelentené, hogy építenem kellene egy újat, még több anyag és munka árán. Az tűnne logikusnak, hogy mindent amit megépítünk a társadalomban azt a maximális élettartamra tervezzük ami technikailag lehetséges. Sajnos, pont az ellenkezője történik a jelenlegi rendszerünkben. Mint azt korábban tárgyaltuk, a monetáris rendszer a többszörözéssel és a tervezett elavulással növekszik. Enélkül a teljes gazdaság összeomlana. A monetáris rendszernek ez a mechanizmusa nem lehet más csak káros. Az, hogy bárki is képes hátradőlve védelmezni a monetáris rendszer hajlamait a hulladéktermelésre, elborzasztó. Egy józan világban, ez lenne az utolsó amit megtennénk.
A termelési módszerek optimalizálása arról szól, hogy a legjobb anyagokat és módszereket alkalmazzuk, míg a leghosszabb élettartamú és a legjobb hatékonyságú termékeket hozzuk létre. Az emberi munkaerőt nem csak jelenleg cserélik le gépekre, merthogy sokkal költséghatékonyabb a profit rendszer számára, a gépesített munkaerő sokkal jobb mint az emberi. A statisztikák is kimutatták, hogy az ipari termelés folyamatosan emelkedett, az emberi munkások gépekkel való helyettesítése után. Ez természetesen nem meglepő, mivel a gép sosem fárad el és mindig sokkal pontosabb és egyformább munkát produkál mechanikusan mint az ember. A magas hatékonyságú automatizált munkaerőt párosítva a tudományosan irányított erőforrásokkal, egy olyan folyékony és hiánytól mentes környezetet kapunk, aminek az üzemeltetéséhez csak a lakosság töredékére van szükség.
4. lépés: Hozzuk létre az elosztási módszereket, hogy az emberek hozzáférhessenek ahhoz amire szükségük van.
Az elosztási módszerek szintén a technológia fejlettségi szintjétől függenének. Például, a termelés végső fokon olyan modernné is válhatna, hogy a termék csak akkor jönne létre, amikor a kérést leadja a személy akinek szüksége van rá. Ettől eltekintve, jelenleg a raktár szerű elosztóközpontok, automatizált szállítással lehetnének a legegyszerűbb módszerek. Mivel nem használnának pénzt a rendszerben, kevés késztetése lenne egy embernek, hogy felhalmozza a készleteit. Továbbá semmi oka nem lenne bárkinek is olyan dolgokat lopni melyek mindenki számára elérhetőek, és természetesen ezeket nem is tudnák eladni.
Annak fényében, hogy az erőforrás alapú gazdaságban mindent úgy terveznének, hogy az a végsőkig kitartson, a fogyasztói kultúra értékeit melyek ma léteznek, szintén kinőnénk emiatt. Nem is beszélve minden más eltorzított értékről melyeket manapság a reklámokkal erőltetnek ránk, az emberekből ezzel olyan érzéseket váltva ki mint az irigység, alárendeltség vagy az alkalmatlanság, az alapján, hogy mivel rendelkeznek és mivel nem. A reklámok nem léteznének ebben az új rendszerben, az általános termékinformációkon kívül melyek elérhetőek lennének azok számára akik úgy gondolják, hogy szükségük lehet rá. Ahhoz, hogy megkaphassunk valamit, csak az internetre kellene csatlakoznunk, rákeresni az eszköz funkciójára, kiválasztani a megfelelő terméket és leadni a
kérést. Ezek után hamarosan elérhető lenne átvételre vagy kiszállításra.
5. lépés: Optimalizáljuk az újrahasznosítási folyamatokat azoknak a termékeknek melyek később elavulnak, vagy használhatatlanná válnak.
Ez a lépés tulajdonképpen a gyártás fázisában kezdődik, minden termék tervezése magában foglalja annak későbbi újrahasznosítását. Ideális esetben, mindent úgy gyártanának, hogy az fenntartható és újrahasznosítható lehessen. Ez a stratégiai megfontolás biztosíthatná, hogy az elavult termékeket újrafelhasználhassuk, ezzel csökkentve a hulladékot amennyire csak lehetséges.
